A Farkas-árokba északról becsatlakozó völgy aljában, annak nyugati oldalán, közvetlenül a völgytalpon, a Lapátvár nevezetű területrész alatt található. A K+ turistaúttól 50 m-re található, ide a KO jelzés vezet be. A forrás egy foltszerűen található forrásmészkő előfordulás peremén jelentkezik. A forrást bányászjelképpel ellátott feliratos kőtömb jelöli. Két kifolyócsövén folyik a víz. A forrás hozama 5-25 liter/perc értékek között változik. 

GPS 46° 13,761' 18° 23,469'

A forrást az Óbányai-völgyben a kék sávjelzésen érjük el. Kis tisztáson az esőbeálló közelében található az út mentén. A forrás mészkősziklák alól bújik elő három helyen. A középső vízér egy kis része folyik ki a forrás falazatába épített saválló csövön. A forrás kőfalán fehér márványtáblára vésték a forrás nevét és az erdészet szimbólumát, a tölgyfacsillagot. 

GPS 46° 12,7218' 18° 22,9182'

A Kelet-Mecsek magjának legmagasabb csúcsa. A kovás, tűzköves mészkövön kialakult talajtakarón szinte elegyfáktól mentes bükkös díszlik. Mivel ezen a vidéken komoly erdőgazdálkodás folyik, az állomány kissé egysíkú, kb. 40- 50 éves fákból áll. A hegytetőn sajnos nem élvezhetünk teljes panorámát: csak a fák között néha-néha felbukkanó tájrészletek mutatják - vagy inkább sejtetik, - hogy jóval (300-400 méterrel) a Mecseket körülölelő völgyek, dombvidékek szintje felett vagyunk.

A csúcsot a Tolna megyei Természetbarát Szövetség egy kopjafával jelölte meg, amelyet egyúttal a Völgység (Bonyhád környéke) jeles helytörténetésze, az idejekorán elhunyt Solymár Imre emlékének ajánlottak.

Korábbi elnevezése Teufelsberg (Ördöghegy) volt.

A Farkas-árok déli oldalában K+ jelzés közelében, a KO jelzésen, a patakmeder felett, 1 m-rel magasabban fakadó, 2005-ben foglalt forrás, gránittáblával, kifolyócsővel és É-jellel ellátva. A forrást Baumann József, Biki Endre Gábor és Kriston Barnabás építette. A forrástól balra kb. 20 m-re egy bővizű foglalatlan forrás is van. Vízhozama 4-12 liter/perc értékű. 

GPS 46° 13,858' 18° 23,746'

A Farkas-árok északi oldalában egy gyengén fejlett repedésrendszerből kilépő, két nagy bükkfa tövéből fakadó, vízkilépés, melynek vizéből forrásmészkő kiválást lehet azonosítani. Megközelíthető a K+jelzésen. Felirata az építmény bal oldalán állába épített kőbe van vésve.  A hagyomány szerint a forrás a nevét egy pásztorról kapta, aki itt itatta a nyáját, mások szerint favágó volt. A forrást 2006-ban Biki Endre Gábor újította fel. 

GPS 46° 13,856' 18° 23,750'

A Mecsek hegység északi erdőségei között megbújó Magyaregregy község közelében, egy 340 méter magas meredek csúcson találhatjuk meg Máré-vár kicsiny erődítményét. A hely katonai jelentőségét már a dunántúli területekből Pannónia tartományát kialakító rómaiak is felismerték, mert ide építtettek egy őrtornyot, ami a népvándorlás viharaiban pusztult el. Az eddig végzett régészeti feltárások és az egykori oklevelek alapján a tatárjárás utáni nagy várépítések korszakába tehetjük Máré-vár erősségének keletkezését. 

A Cigány-hegyi kilátó 2007-ben épült a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága és a Mecseki Erdészeti Zrt. összefogásával. A Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában álló toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A kilátó mellett asztal, padok, tűzrakóhely szolgálja a pihenést.